Csakazértis elmondom

Élet a nárci(k) után.Kezdetek.

Megtörtént,felismertük.Annyi információt gyűjtöttünk össze,hogy már a fülünkön folyik ki.Kidobtuk a nárcit,vagy ő selejtezett le minket.Hogyan tovább?

Sírjunk,fájjunk,dühöngjünk amíg szükséges.Ez normális és természetes folyamat,hisz bántottak,elárultak.Jogunk van az érzéseinkhez,ez az első,amit meg kell tanulni.De ne maradjunk benne.Tudjuk mi történt,megláttuk a sebezhető pontjainkat,innentől már  mi vagyunk felelősek saját magunkért.Nem maradhatunk áldozatok.Ezáltal győzhetjük le a nárcit.Ő marad olyan,amilyen.Mi ha jól használjuk ezt a lehetőséget,kaphatunk egy új esélyt.Esélyt az emberhez méltó életre,ahol nem a bántásokról és hazugságokról szól a világ.

Első körben,ahogy már leírtam legyünk őszinték önmagunkhoz és bocsássunk meg magunknak.Annyit tettünk,hogy arra nem méltó emberben bíztunk.Amíg nem láttunk tisztán nem voltunk felelősségre vonhatóak,addig áldozatok voltunk.Öleljük át magunkban a sebzett gyermeket és ígérjük meg neki,hogy mostmár vigyázunk rá.Tegyük néha azt,ami jól esik (kivéve ha a függőség miatt az esne jól,hogy megkeressük a nárcit.Azt ne tegyük!).Ha az esik jól,hogy egész nap kócosan flangáljunk a lakásban,megtehetjük.Sírni akarunk bugyuta filmeken,megtehetjük.Ez a szabadság.Nem kontrolál és figyel senki sem.Nem kell megfelelgetni non-stopban.Nem kell arra is figyelni milyen hanglejtésben beszélünk,rámosolyoghatunk-e a szomszédra.Ezt is szokni kell.A szabadság eleinte ijesztő,ismeretlen.Egész életünkben azt sulykolták meg kell felelni.Magyarázkodni kellett minden apróságért.Szokd meg,hogy többé nem magyarázkodsz.Kérdeznek,válaszolsz de nem tartozol elszámolással senkinek.

Eleinte akár magányos is lehetsz,nem ezt szokták meg tőled,nem tetszik sok embernek a változás.Két verzió lehetséges.Fontos vagy és szeretnek,ezért elfogadják.Az volt a fontos csak ,amit nyújtasz ,ezért kilépnek az életedből.Ha végig mész az utadon elkerülhetetlenül tisztábban látsz.Ezek építő kövek a normális élethez.Egyik építkezés sem gyors és könnyű.Te magad hordod össze a köveket és illeszted egymásra.Nem légvárat építesz,amit hirtelen elfújhat a szél.Várat,aminek a hídját te engeded le az arra érdemeseknek.Győzni fogsz,ha nem adod fel és a jutalom az erős és független éned lesz.Már nem történt hiába semmi sem.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!